Amennyiben valaki olvassa korábbi blogbejegyzéseimet, tudhatja, hogy álláspontom szerint nem az intézményszerkezet, hanem a képzőhely-szerkezet a lényeges (elsősorban az állami intézményrendszerről beszélve). Ezért elemzésemet sem az intézményekkel folytatom, hanem a képzőhelyekkel. A magam részéről négy kategóriába sorolom a képzőhelyeket:
1. főváros és közvetlen vonzáskörzete - Budapest mellett Gödöllőt és Piliscsabát (PPKE) sorolom ide
2. hagyományos vidéki tudományegyetemi központ - ide tartozik Debrecen, Pécs, Szeged
3. további vidéki települések
A besorolás önkényes, azonban szerintem magától értetődő. Természetesen a "további vidéki települések" kört lehetne kisebb csoportokra bontani, mivel vannak nagyobb és kisebb hagyományokkal rendelkező, bizonyos területeken speciális képzést nyújtó települések. Azt gondolom azonban, hogy ezzel a bontással szinte minden település bekerülhetne ebbe a körbe. Később lehet, hogy mégis megpróbálkozom vele.
Az általános kép
A fenti besorolás szerint az érettségire épülő képzések esetében a felvett hallgatói létszám megoszlása a következő módon alakult:
|
2006 |
2011 |
2012 |
2013 |
|
|
más vidéki település |
39,03% |
30,41% |
26,54% |
25,06% |
|
vidéki tudományegyetemi központ |
20,63% |
20,83% |
21,31% |
21,56% |
|
főváros és vonzáskörzete |
40,33% |
48,76% |
52,16% |
53,38% |
Ugyanezen képzések esetében az államilag támogatott létszámok aránya a következő:
| 2006 | 2011 | 2012 | 2013 | |
| más vidéki település | 40,75% | 29,66% | 29,60% | 27,58% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 22,36% | 22,20% | 23,92% | 23,60% |
| főváros és vonzáskörzete | 36,89% | 48,14% | 46,48% | 48,82% |
Ezekből az adatsorokból látszik, hogy miközben a vidéki tudományegyetemi központok tartják a súlyukat, a további vidéki településekről elszívja a főváros és közvetlen vonzáskörzete a hallgatói létszámot. Nem véletlen a megfogalmazásom, mert nem feltétlenül a hallgatókat szívja el, nagyon is életszerű egy áttételes vándorlás, melynek során a tudományegyetemi központokból a fővárosba jönnek a hallgatók és oda a vidéki településekről mennek. Ennek a népmozgalmi folyamatnak a tényleges tartalmát csak egy további részletes elemzés tudja megvilágítani.
Képzési területenként
Nézzük meg az adatokat képzési területenként. Három képzési területen szétválasztottam a képzési terület képzéseit. A jogi területen a jogász, az orvos- és egészségtudományi képzési területen az orvosi képzéseket különvettem, míg a pedagógusképzés esetében nem szerepel a tanárképzés, mert ennek státusza idén változott.
| képzési terület | település-típus | 2006 | 2011 | 2012 | 2013 |
| agrár | más vidéki település | 53,0% | 36,7% | 33,2% | 38,0% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 17,4% | 17,4% | 20,1% | 21,6% | |
| főváros és vonzáskörzete | 29,6% | 46,0% | 46,8% | 40,4% | |
| bölcsészettudomány | más vidéki település | 33,7% | 19,8% | 14,8% | 9,6% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 30,9% | 29,6% | 28,2% | 29,9% | |
| főváros és vonzáskörzete | 35,4% | 50,6% | 57,0% | 60,5% | |
| gazdaságtudományok | más vidéki település | 45,4% | 26,7% | 21,5% | 22,7% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 6,1% | 11,4% | 11,6% | 13,5% | |
| főváros és vonzáskörzete | 48,5% | 61,9% | 66,8% | 63,8% | |
| informatika | más vidéki település | 31,4% | 31,9% | 25,6% | 25,0% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 25,8% | 21,5% | 23,4% | 22,0% | |
| főváros és vonzáskörzete | 42,8% | 46,6% | 51,0% | 53,0% | |
| jogi (nem jogász) | más vidéki település | 43,3% | 28,2% | 24,0% | 23,8% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 24,1% | 23,5% | 24,2% | 25,8% | |
| főváros és vonzáskörzete | 32,5% | 48,3% | 51,9% | 50,4% | |
| jogi (jogász) | más vidéki település | 45,4% | 26,7% | 21,5% | 22,7% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 6,1% | 11,4% | 11,6% | 13,5% | |
| főváros és vonzáskörzete | 48,5% | 61,9% | 66,8% | 63,8% | |
| közigazgatási | más vidéki település | 8,2% | 20,6% | 12,6% | 9,7% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 15,8% | 23,9% | 11,9% | 5,1% | |
| főváros és vonzáskörzete | 76,0% | 55,5% | 75,5% | 85,2% | |
| műszaki | más vidéki település | 33,9% | 31,7% | 31,1% | 31,2% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 13,2% | 14,0% | 14,3% | 13,2% | |
| főváros és vonzáskörzete | 52,9% | 54,3% | 54,6% | 55,6% | |
| orvos- és egészségtudomány (nem orvos) | más vidéki település | 66,4% | 45,8% | 39,7% | 42,5% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 18,1% | 19,6% | 21,1% | 23,5% | |
| főváros és vonzáskörzete | 24,3% | 40,3% | 45,2% | 46,0% | |
| orvos- és egészségtudomány (orvos) | más vidéki település | 0,0% | 0,0% | 0,0% | 0,0% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 9,2% | 14,2% | 13,7% | 14,9% | |
| főváros és vonzáskörzete | 73,0% | 77,2% | 78,4% | 70,6% | |
| pedagógusképzés (nem tanár) | más vidéki település | 65,6% | 50,9% | 47,2% | 48,6% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 11,1% | 10,2% | 9,8% | 12,7% | |
| főváros és vonzáskörzete | 23,3% | 38,9% | 43,0% | 38,7% | |
| sporttudomány | más vidéki település | 36,1% | 29,4% | 28,0% | 32,4% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 20,6% | 22,2% | 27,2% | 31,3% | |
| főváros és vonzáskörzete | 43,3% | 48,3% | 44,9% | 36,3% | |
| társadalomtudomány | más vidéki település | 50,0% | 30,4% | 24,3% | 20,0% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 15,2% | 16,9% | 16,5% | 18,9% | |
| főváros és vonzáskörzete | 34,8% | 52,7% | 59,2% | 61,2% | |
| természettudomány | más vidéki település | 21,6% | 20,9% | 15,9% | 12,7% |
| vidéki tudományegyetemi központ | 45,2% | 47,0% | 46,8% | 47,8% | |
| főváros és vonzáskörzete | 33,1% | 32,1% | 37,3% | 39,6% |
A legfontosabb jelenségek:
1. A vidéki tudományegyetemi központok általában megőrizték pozícióikat.
2. Vannak olyan területek, ahol az egyes teleülés-típusok megőrizték arányaikat. Ezek a legdrágább képzést folytató képzési területek, azaz a műszaki és az orvosi képzések. Az informatikai területen sokkal kisebb a főváros torzító hatása, mint máshol. Ebből is látható, hogy megfelelő intézkedésekkel, keretszám-meghatározással megvalósítható a Budapest-vidék probléma kezelése.
3. A bölcsészettudományi képzési területen gyakorlatilag felszámolódtak a nem tudományegyetemi központok úgy, hogy a fővárosba csoportosult a létszámuk.
4. A gazdaságtudományok képzési területen és a nem jogászi jogi képzések esetében kivételes módon a tudományegyetemi központok is erősödtek, nem csak a főváros. Természetesen a más vidéki települések rovására. A jogi területen ez teljesen elfogadható szerintem.
5. A jogász képzés esetében az arányok eltolódása 2011-re bekövetkezett, azóta csak kismértékű a változás. Az elmúlt évtizedekben emlegetett jogász-túlképzés kapcsán mindenki elmondja, hogy sok a jogász-képzőhely hazánkban. Az arányok eltolódása a megoldás irányába vezethetne, ha a főváros nem 60%-on állna.
6. A nem orvosi, de egészségügyi képzések esetében is nagyon erős a főváros elszívó hatása, itt a vidéki tudományegyetemi központok kis mértékben nyertesek. Ezen a területen (ápolóképzés, mentőtiszt-képzés stb.) talán helyesebb társadalmi folyamat lenne a hallgatók olyan helyen történő képzése, amely közelebb áll leendő munkahelyükhöz.
7. A pedagógusképzés arányeltolódása 2011-re megtörtént, jelentős a fővárosi növekedés, bár ezen a területen ez kisebb mértékű. Itt is kiemelten fontos, hogy a leendő munkahelyhez minél közelebb képezzük a diákot, ezzel segítve a vidéki munkaerő-utánpótlást.
8. A sporttudományi képzési terület az egyik mintapéldája a keretszám-irányítás lehetőségének. Sikerült megoldani, hogy a vidéki képzőhelyek jelentősen erősödjenek a főváros "kárára".
9. A társadalomtudományi képzések esetében a főváros negyedével növelte részesedését, nem tudományegyetemi központoktól elvonzva a hallgatókat. A 2006-tól 2011-ig tartó csökkenés (kb. 2600 fő) gyakorlatilag a vidéki városokban jelentkezett A 2011 óta bekövetkezett kb. 2800 fős csökkenésből 1200 fő ugyanitt jelentkezett.
10. A természettudományi területen szintén a fővárosi létszám aránya növekedett a vidéki, nem tudományegyetemi központból elvonzva a hallgatókat.
Vélemény
A jövőben arra kell számítanunk, hogy a valós demográfiai hatások miatt tovább csökken a felsőoktatás létszáma (lásd erről korábbi írásomat). A felsőoktatás kapuit tágabbra nyitva, amennyiben ugyanezek a felvételi kapacitások jelentkeznek a fővárosban, nem lesz mód arra, hogy a vidéki településeken növekedjen a hallgatói lészám.
Népszerű elképzelés, hogy a hallgató a lábával szavaz. Ez elfogadható gondolat akkor, ha egyes képzőhelyek bezárásához keressük az indokokat és nem akarunk sem azzal foglalkozni, hogy a megmaradó képzőhelyek képesek-e egyáltalán nagy tömeget képezni, sem azzal, hogy a felsőoktatásnak regionális, kistérségi feladatokat is ellátnia, amihez egyszerűen a létét kell biztosítani. Ennek érdekében pedig akár szembe kell menni a társadalmi folyamatokkal (áramlás a fővárosba).
Társadalompolitikai döntést igényel, hogy akarjuk-e a vidéki felsőoktatást vagy sem. Ez nem intézmény-kategorizálás kérdése, hanem egy megfelelő állami hálózat-szabályozás kérdése. Amennyiben a kormányzat , a politikai elit akarja a vidéki felsőoktatási képzőhelyeket, akkor gondoskodnia kell ezekről. Amennyiben nem teszi, akkor célba veszi a szinte kizárólagos fővárosi felsőoktatást. Természetesen lehet ez is cél, de akkor ezzel mindenkinek tisztában kell lennie.
Amennyiben például minden adminisztratív korlátot megszüntetünk a felvehető létszám kapcsán és tényleg csak a képzőhelyek fizikai lehetőségei döntenek (a kormányzati koncepció-tervezetben vannak erre utaló jelek), akkor a fővárosi képzés létszáma tovább fog nőni, ami a nem tudományegyetemi képzőhelyek megszűnéséhez vezethet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.