Felsőoktatás: újratervezés

Megjelentek (2013. július 26-án, pénteken) a felvi.hu honlapján a 2013. évi általános felvételi eljárás részletes statisztikái. Folytatódjon ezeknek az elemzése.

Az adatok bemutatása, elemzése során a 2006, 2011, 2012 és 2013 évi általános eljárás adatait fogom használni, mindegyiknek a forrása a felvi.hu.

Az adatok vizsgálatakor nem szabad elfelejtenünk, hogy a képzések egy része az érettségivel rendelkezők számára került meghirdetésre, egy részük pedig a diplomával rendelkezők számára. 2006-ban szigorúan elváltak egymástól ezek a képzések (talán többen is emlékeznek a "D"-s és "K"-s képzésekre), ma már ez nincs így, diplomával is ugyanarra a képzésre kell jelentkezni.

Az összesített adatok

Talán érdemes egy pillantást vetni az érettségivel rendelkezők számára meghirdetett képzések felvett hallgatói létszámaira:

Megállapíthatjuk, hogy 2013-ra 2011. évi létszámnak a 71,9%-a, a 2012. évi létszámnak 90,8%-a maradt meg.

Amennyiben az állam által támogatott képzések számait nézzük, akkor a következő képet látjuk:

Ennek az adatsornak a vizsgálatakor nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy a 2012-i évi eljárások során az önköltséges képzésre felvett hallgatók között voltak az állami részösztöndíjasok is, eredetileg 1961-en. Így a valamilyen állami támogatásban részesülő hallgatók száma 2012-ben 39 971 fő volt. Kimondható tehát, hogy az idei eljárásban körülbelül 5%-kal nőtt a valamilyen állami támogatásban részesülő, érettségire épülő képzésre felvett hallgatók száma (ez a 2011-es adatnak a 78,5%-a). A képzésüket teljes egészében maguk finanszírozó hallgatók száma kb. 67,6%-ra esett vissza a 2012-es létszámnak.

Az önköltséges hallgatók létszám-csökkenésének lehetséges (nem pénzügyi) okai

A kérdés tehát igazából az, hogy a képzésüket teljes mértékben maguk finanszírozó jelentkezőket hol vesztette el a felsőoktatás? Tekintsünk el az anyagi, pénzügyi okoktól, hátha van szakmai ok is.

Nézzük először a tagozatos adatokat, hátha az magyarázatot ad. Tekintettel arra, hogy az állami részösztöndíjasokra vonatkozóan semmilyen statisztikai adat nem fellelhető (a sajtóban megjelent összlétszámukon és képzési területi megoszlásukon kívül), ezért őket önköltségesként kezelem.

A fenti számok - bár eltérő tagozati arányokat mutatnak - nem mutatnak rá a változás okára. Nézzük meg, mi változott az idei évben, hátha ez a magyarázat.

Mi a helyzet ha azt a 16 szakot figyeljük, ahol jelentősen magasabban határozta meg a kormányzat az államilag támogatott bejutás küszöbét, hiszen ez esetleg eltántoríthatta a jelentkezőket.

A számok alapján biztos, hogy nem a magasabb állami támogatású ponthatár riasztotta el a jelentkezőket, sőt. Mint látható, az ezeken a szakokra bejutottak körében jelentősen kisebb volt a csökkenés mértéke. Tudni kell, hogy ezeken a szakokon már korábban is az ideihez hasonló volt az állami támogatású ponthatár, így ez nagy meglepetést nem okozhatott.

A másik jelentős változás az emelt szintű érettségi előírása volt több szakon is. Ide tartozott az összes bölcsészettudományi, társadalomtudományi képzés, de a jogi képzések is. Ebben a kérdésben az adatok a következők:

A csökkenés aránya ezen a területen már látványosan nagyobb azokon a képzéseken, ahol újólag előírásra került az emelt szintű érettségi. A 10 ezer fős csökkenésen fele-fele arányban osztoznak az ilyen és olyan szakok. 

Amennyiben a részidős (nem nappali tagozatos) képzésekre koncentrálunk ugyanebből a szempontból, a következő kép tárul elénk:

Látható, hogy ezen a területen még nagyobb a csökkenés.

A véleményem

Véleményem szerint az önköltséges hallgatók számának csökkenéséért érdemben felelős az emelt szintű érettségi vizsga előírása, az is elsősorban a részidős képzések esetében. A részidős képzések esetében jelentősebb azok aránya, akik nem idén tettek érettségi vizsgát, akik munka mellett tanulnak. A régebben érettségizettek számára az ismételt érettségi vizsga nem feltétlenül teljesíthető munka mellett, ráadásul a vizsga során teljesen új feladat-típusokkal kell megbirkózni. Feltételezem, hogy a 24 évesnél idősebben korosztályában tapasztalható 15%-os visszaesés mögött is indokként szerepel az emelt szintű érettségi. Ez természetesen további elemzést igényel.